A fogvatartott mágus – Flow Weaver Bemutató

Nem könnyű szabadulószobás játék érdekes történettel.

A szabadulószobák a COVID-19 előtt virágkorukat élték, azóta viszont sajnos, mint sok minden más szórakoztató helyszín, ezek a helyek is bezárni kényszerültek. Szerencsére viszont néha-néha jön egy ilyen tematikájú videójáték VR-ban, hogy bármikor áterezhessük a kilátástalan feladványokat.

A Flow Weaver egy rendkívül érdekes és nagyon sztori orientált játék. A főszereplőnk a dimenziók között szeret utazni, ám egyszer egy nekromanta lekötötte őt az egyik világban, ahonnan nem tudunk elmozdulni, mert az eddig használt varázslataink ebben a világban nem működnek. Ám mint kiderült, korábban mást is elkapott már ez holtakkal foglalkozó mágus, akinek a szelleme azóta sem szabadult, vele kommunikálva viszont megtanulhatjuk a hely varázslatait és azt, hogyan tudunk a világok között utazni, anélkül, hogy elmozdulnánk a helyünkről. Utunk során pedig több világba fogunk betekintést nyerni, amik valamilyen módon kapcsolatban vannak egymásra.

Kevés olyan játék van, amelyik kifejezetten arra kér minket, hogy üljünk és ne álldogáljunk, ez a cím viszont ilyen. Ebből adódóan minden képességünk és interakciónk az ülő pozícióra van optimalizálva. Ha valamit nem érünk el, használhatjuk a telekinézist, így a tárgyakat lebegtetve megtehetünk bármit. Viszonylag hamar bele lehet tanulni az irányításba, de az elején talán kicsit zavaró lehet, hogy a világok között járkálva kell megoldanunk egy-egy feladványt.

Ezek a puzzle elemek ráadásul nehezek. Lehetséges, hogy én vagyok tapasztalatlan, türelmetlen, de párszor levettem a szemüveget, hogy feladom, itt nem lehet továbbjutni. Aztán valahogy mégis csak sikerült kikecmeregni a helyzetből vagy egy új varázslatot megtanulni egy új világban, hogy tovább jussak. Néha viszont úgy éreztem, teljesen magamra hagy a játék, semmilyen tanácsot nem adott azzal kapcsolatban, hogy mit kell kezdeni az adott szituációval, hogyan fogok tudni továbbjutni.

A grafika szerintem nagyon szép. Persze a textúrák nem kiemelkedő minőségűek, de összességében nagyon varázslatos hangulata van mindegyik világnak. A teljesen halott és lerombolt vártoronytól kezdve a tündérek csillogó világán át a felhők fölötti helyszínig mindegyik egyedi és szép. Nagyon érdekes a koncepció, hogy úgy változik körülöttünk a világ, hogy a játék sztorija szerint is egy helyben ülünk.

A zene nekem nagyon tetszett, tényleg ilyen varázslatos hangulata van az egésznek, a hangok szerencsére nem félelmetesek, nem az a játék lényege, hogy megijedjünk. Persze a bezártság miatt lehet egy kis nyomott érzet, de szerencsére a környezetünkben lévők és a főszereplő, vagyis a belső hangunk is folyamatosan kommunikál velünk, így nem érezzük magunkat magányosnak.

A játék sajnos nem hiba nélküli, néha olyan bugok vannak, amik miatt félő, hogy nem tudsz továbbjutni, ezért inkább elölről kezded a pályát. Például a madarak leszállnak a levegőben, egy virág egy másik dimenzióban megterem, vagy egy makk beakad a pályán és nem lehet megfogni sehogy sem. Reméljük ezeket hamar orvosolják a fejlesztők és nem sokáig maradnak a dolgok így.

Összességében a Flow Weaver egy kegyetlenül kemény játék és ne is számíts arra, hogy megkímél téged a szenvedéstől. 2-3 órától kezdve a végigjátszási idő akár örökké is eltarthat, ha elakadsz, tehát elég bonyolult a játék. Annyit fel tudok ajánlani, hogy segítek neked, ha elakadtál, de szerintem a játék nehézségét szándékosan tapasztalt szabadulószobás játékosoknak készítették.

Ha szereted az ilyen brutális kihívásokat, akkor a Flow Weaver tetszeni fog neked, ám fel kell készülnöd, ha egyszer kijátszod, többé nem fogod elővenni, hiszen már mindent láttál. Ha viszont nem vagy az ilyen rejtvények rajongója, akkor hiába jó móka, inkább maradj ki belőle.